Who watches the Watchmen?
8 03 2009
A címben szereplő kérdésre az én válaszom: Én biztosan. Még sokszor, csak ne lenne rohadt drága a mozijegy…
Elég szokatlan a Watchmennel kapcsolatos előtörténetem: Bár viszonylag sok és sokféle képregény megfordult már a kezemben, valahogy ez a mű mindig elkerülte a figyelmemet. Aztán kábé egy éve megtudtam, hogy ez olyan igazi mindenidőklegjobb, meg ünnepelt, és zsánerújradefiniáló stb. Ettől én sokszor szkeptikussá válok, de amikor végre kiadták magyarul akkor kihaeennem barátom révén elolvastam a mű kétharmadát. (mivel a harmadik, befejező kötet az most jelent meg nemrég) Tényleg eldobtam az agyam a könyvtől, és tényleg az a véleményem, hogy a műfajt egy más szintre emelte. Ötletes, mély, sokrétű, hangulatos és nyugtalanító egyben.
A film trailere is bíztató volt, bár tény, hogy a legxarabb filmből is lehet kétpercnyi gyönyörűséget összevagdosni. Ezek után ma megnéztem a filmet és nagyon kellemes érzéssel távoztam a moziból. Azt kell mondjam, hogy az idei évben eddig ez a top film nálam, engem végig lekötött, magába szívott, és csak a legnagyobb elismerés hangján tudok nyilatkozni róla.
A karakterek jórészt érdekesek és jól kidolgozottak, főleg Rohrschah és a Komédiás esetében nagyszerűen megjelenítettek. (Mondjuk eleve ők voltak a legizgalmasabb jellemek is.) A női karakterek viszont szegények elég súlytalanra sikerültek, és ez legalább annyira a szinészek felelőssége is. Összességében azért elmondható, hogy jó a casting, nagy ereje ez a filmnek.
Külön tetszett a film eleje, a kimerevített jelenetek a maszkos igazságosztók első generációjáról ütősek voltak, nagyszerű zenei aláfestéssel.
Zack Snyder rendező már a Dawn of the deadben és a 300-ban is megmutatta, hogy különleges vizuális képzelőerővel bír, (ez persze egy filmrendezőnél nem hátrány… ) és ezt maradéktalanul át is tudja vinni a vászonra. A látvánnyal tehát semmi gond nincsen, mind a nagytotálok, mind az akciójelenetek hatásosak, de mégsem hatásvadászok. Külön tetszett, hogy a képregényből rengeteg panel szinte egy az egyben visszaköszönt, végig látszott az alapanyag iránti kiemelt hűség szándéka. A szövegek nagyrésze is változatlanul át lett emelve az eredetiből. Az alternatív világ sokszor fullasztó, klausztrofóbiás hangulata szerintem nagyszerűen visszaköszön a filmben, ez ismét csak piros pont.
Az imént említett nagy hűség persze egy ponton gondot is okozott: A történetvezetésben, kronológiában is annyira meg akartak maradni a kaptafánál, hogy egyes esetekben ha nem is vészes mértékben, de kicsit szétesővé váltak az események. Ha belegondolunk hat főbb karakter előtörténetét kellett a fővonal mellé besúvasztani. Úgy gondolom, hogy ez nem sikerült maradéktalanul. Nekem, aki az első két kötet olvasása után képben voltam, ez egyáltalán nem volt zavaró, de könnyen el tudom képzelni, hogy egy Pókemberen szocializálódott mozibajáró aki nulláról indul, kicsit összezavarodik. Azt hiszem ekkora terjedelemben ilyen komplex történet mellett ezt majdnem lehetetlen tökéletesem megoldani, ugyanakkor ha valaki mégis vállalkozik rá, akkor jogos az elvárás, hogy igenis oldja meg. Tény az is, hogy a párom aki a képregényt nem ismerte, tökéletesen átlátta a filmet és neki is nagyon tetszett. Nem tudjuk milyen lett volna, ha más megközelítést alkalmaz a rendező, és nem ragaszkodik ennyire szigorúan az eredetihez. Lehet, hogy egy gördülékenyebb, a dramaturgia szabályainak jobban megfelelő filmet alkot, de kétlem, hogy úgy is sikerült volna érzékeltetni az eredeti történet eszenciáját.
A filmzene nagyon ott van, bár volt egy két érdekes választás, gondolok itt a Nena számra és főleg a végén a punkosított Dylan feldolgozásra. Na, azzal frankón elbaltázták a film amúgy csendesen kifutó lezárását.
Ha lenne gyerekem, és mondjuk 16 évnél fiatalabb lenne, akkor bizony ő nem nézhetné meg a Watchment. Bőven van benn brutalitás és vér, és az ember nem szivesen nézi végig azt sem, ahogy terhes nőket agyonlőnek. Az agresszió zavaró-nyugtalanító, az emberi természet sötét oldalát megidéző. Egyáltalán nem olyan mint pl. a 300-ban, ahol kicsit komikus is volt a folyamatosan szanaszét röpködő rengeteg végtag. Ha már mindenáron meg akarja nézni a büdös kölök, akkor inkább nézze ezt: 
A slusszpoén, hogy miután hazajöttünk a moziból, elolvastam a tegnap végre kölcsönkapott harmadik kötetet is. A filmben megváltoztatták a történet végét, és azt kell mondjam, nagyon okosan tették. Szigorúan saját szubjektív véleményem szerint sokkal jobb és okosabb így a befejezés, mint a Moore által megírt. Sőt így, hogy a képregény végét a film után olvastam el, fájó szívvel ki kell jelentenem, hogy az eredeti GAGYI, és egy zseniálisan megírt és megkomponált korszakos művet sikerült egy alacsonyabb szinte rántani ezzel. Mi lett volna, ha előbb ismerem meg Moore befejezését? Nehéz lenne erre válaszolni, de azt hiszem akkor is a filmbeli ending-et (elnézést Kazinczy!) preferálnám.
Talán látszik, hogy nekem meglehetősen “jól esett” ez a film, ajánlom mindenkinek. Abban azért elég biztos vagyok, hogy sokan lesznek, akiknek kifejezetten nem tetszik majd. És ez így is van rendjén, hiszen mint tudjuk: Varietas delectat.
[...] Kritikát is írtam róla az SFportal.hu-ra. Utána olvastam Creideiki és Benedek kritikáját is a filmről (bár ötösben moziztunk, ők nem voltak velünk – tehát semmi össze- vagy kibeszélés nem volt). Creideiki egy hozzászólásban írta, hogy a film megosztó lesz. Szerintem nem, mert csak egy jó film lehet megosztó… A zenén pedig nem ugrunk össze. « Kókuszos-currys csirkemell [...]
http://www.youtube.com/watch?v=tIjZt67ylAg
Hihetetlen hangulata van… Jövő vasárnap még egy kör?
Tök jó végre egy olyan írást olvasni a filmről, ami nem csupán fanyalog és fikázódik, mert amilyen nagy hype-al indult a dolog, akkora divat lett fitymálni. Tudom, ízlések és pofonok…de akkor is. Lehet, nem jön át mindenkinek a film. Mert hogy aki nem ismeri az alapanyagot, annak lehet, hogy vontatott. Aki ismeri, annak sekélyes(?). A filmet eddig kétszer láttam, és annak ellenére, hogy itthon spec egy másfél órás filmet nem bírok végignézni egyhuzamban, egy pillanatig nem unatkoztam a Watchmen-en.
Bassza meg, megfogadom, több kritikát nem olvasok a Watchmen-ről, mert kezdem megint felhúzni magam.
Nekem minimális ismerettel (a film előtt a második füzet kb. harmadáig jutottam) abszolút bejött, a két barátnőm, akikkel néztem, minden előismeret nélkül ültek be a filmre, és nekik is tetszett. És egyáltalán nem tűnt vontatottnak. Mostanra az 5. füzet végéig jutottam, beosztom
Mentségemre szóljon, hogy angolul olvasom és digitálisan, így pl. nem tudom a buszon olvasni 
, hanem külön kell rá időt szakítani. Na, annak viszont roppantmód örülök, hogy a kalózos képregény nem került bele a filmbe, az még olvasva is rettenetesen gyomorforgató volt… 
A kalózos sztori egész egyszerűen nem illett bele a filmbe. Sokan hozták fel negatívumként, hogy egy csomó dolgot kihagytak, de ha mindent belepakoltak volna, nem 3 óra lett volna a film, hanem sokszorosa, ráadásul nem biztos, hogy az ilyen hangulatfokozó dolgok, mint pl. a kalózos képregény ugyan azt tudta volna nyújtani a filmben, mint a könyvben. Néha a kevesebb a több. De például az a rész, ahol Manhattan a Holdon visszaemlékezik a múltjára, nekem sokkal nagyobbat ütött, mint a képregényben, egészen konkrétan a zene miatt.
Ja, és még egy dolog. A képregényt előbb olvastam, mint ahogy a filmet láttam, ennek ellenére azt mondom, a vége sokkal jobb lett így, legalábbis nekem nagyon bejött. Mert lehet, hogy kispóroltak a filmből dolgokat a képregényhez képest, de a végén zseniális húzást léptek meg Manhattan bűnbakká tételével. Mert hát adva van egy szinte isteni hatalommal bíró figura, akit az amerikai kormány saját céljaira használ, amúgy sok köze már nincs az emberiséghez, illetve az emberséghez. Tulajdonképpen csak a szerelem, illetve egy emberhez való vonzódása, vagy csupán ennek az illúziója tartja úgymond két lábba a földön. Aztán már az sem. Hatalmából kifolyólag a végén történt katasztrófát simán megidézhette volna ő is, de jelleméből adódóan ő valamilyen szinten addig is szart az emberekre ( ahogy ezt meg is kapja a Komédiástól ). Viszont ha mindenki azt hiszi, hogy ez a lény, akinek hatalmában áll ekkora pusztítást végrehajtani, úgymond magára vállalja a rendcsinálást, és fentről figyel, az embereket azért mér elgondolkoztatja. Nagyon tetszett, hogy a filmben Manhattan karakterét ilyen okosan használták fel, főleg, hogy a képregényes befejezés nagyon kilógott volna a moziból, ez viszont szerintem tökéletesen passzolt hozzá.
A képregényt is érdemes a film után olvasni. Szinte hallom magamban Jon monoton, érzelemmentes hangját, vagy Rorschach brutál reszelős dörmögését.
Én előbb olvastam a képregényt, és nem tetszett a befejezése. A filmes befejezés egy picivel jobb volt.
A fekete hajós képregény se hiányzott bele, amit ugyan megcsináltak rajzfilmben, de nem tudom, hogy fogják belegyömöszkölni a filmbe… (A rajzfilm amúgy önmagában megállja a helyét, szerintem tökéletesen visszaadja a képregény-beli hangulatát és stílusát.)
Szerintem nem fogják belegyömöszölni a filmbe. Nem lenne értelme.
Állítólag készül egy plusz félórás rendezői változat, és egy további plusz félórás, ami már a Black Freightert is tartalmazza.
[...] Annatar: Watchmen film Creideiki: Watchmen képregény és film Endless: Watchmen képregény Hackett: Watchmen képregény Hackett: Watchmen filmelőzetes Kadmon: Alan Moore képregények Szub.hu: Watchmen képregény Wikipedia (Hun): Watchmen képregény [...]