Starchild

Ezt a rövidke bejegyzést az origó egyik mai cikke inspirálta. Úgy érzem egy ilyen - részben - tematikus blognál, mint ez is, belefér az ilyesmi. Olyan témáról van szó, ami elméleti szinten engem is nagyon érdekel, és olykor jól esik ezen filozofálgatni.
Számlálhatatlan SF író és esszéista műve foglalkozik az ún. antropikus elvvel, amit Hawking professzor nagyjából így fogalmazott meg: „azon elképzelés, amely szerint a Világegyetem azért olyan, amilyennek látjuk, mert ha más lenne, akkor nem létezhetnének benne olyan lények, akik képesek megfigyelni.”

Más szóval, létezik az univerzumban hat fizikai állandó, melyek közül, ha csak egynek is kis mértékben eltérne az értéke, akkor a világegyetem gyökeresen eltérő, és sokkal barátságtalanabb hely lenne. Olyan hely ahol, az Élet, ahogy mi is merjük nem jöhetne létre. Vigyázat enyhén sűrű mondat következik... Ez a hat állandó: 1. N (az atomokat összetartó elektromos erőnek és a köztük fellépő gravitációs vonzerő arányát adja meg), 2. ε - epszilon (azt adja meg, hogy az atommagok mennyire szorosan kötöttek), 3.  Ω - ómega (Az univerzum összes anyagmennyiségét adja meg, elárulja az univerzum tágulásának és az az ellen ható gravitációnak a viszonyát), 4. λ - lambda (na ez vicces, jobb híján nevezzük antigravitációnak ezt az erőt melynek létezéséről 1998 óta tudunk, és a felfoghatatlanul nagy méretű tér egy “tulajdonsága”, vagy ha úgy teszik egyfajta egzotikus energia fajta) 5. Q (A gravitációs kötési és a nyugalmi tömeg energia aránya) és végül 6. D (ami a térbeli dimenziók száma… ) Ezt amúgy nem fejből nyomtam, hanem egy nagyszerű könyvből, amit mindenkinek ajánlok, aki érdeklődik a téma iránt: Martin Rees - Csak hat szám. 2001, Vince Kiadó.

Miért így alakultak ezek az állandók? Tulajdonképpen erre a banális kérdésre próbál választ adni az antropikus elv. Nos, tekintve, hogy emberek vagyunk, sok egymással ellentétes gondolatirányzat is magáénak követeli szegény, ártatlan antropikus elvet. Az intelligens tervezés hívei ugyanúgy, mint a “kocka” kozmológusok… A témában találtam egy elég korrekt összefoglalót. És persze vannak rokon tudományágak is akik viszont elutasítják. (Ezek a linkek amúgy hanyag guglizás eredményei és ezen bejegyzés szerzőjének semmiképpen sem célja a teljességre törekedni… )

Visszakanyarodva a posztom apropójához. Egyik kedvenc tudományos ismeretterjesztőm, Paul Davies ma előadást tartott az ELTÉ-n egy olyan viszonylag újkeletű, de mindenképpen divatos elmélet kapcsán, mely nagyszerűen igazolja-magyarázza és új kontextusba is helyezi az antropikus elvet. A multiverzum elméletról van szó, melyben - elolvasva az alábbi cikket - egészen biztosan kicsit mélyebben is elmerülök majd.

A cikk, melyet elolvasván kedvet kaptam a multiverzum-elméletben való megmerítkezésre…

Természetesen ez egy laikus és felszínes interjú (jé ez a két jelző pont rámillik…), de érdekes és hátha másnak is felkelti az érdeklődését. Paul Daviesről pedig annyit, hogyha valakinek a könyvespolcán ott figyel Hawkingtól Az Idő rövid története, akkor bizony javaslom mellé helyezni Daviestől Az utolsó három perc ill. az Isten gondolatai című műveket. Megéri.